| Az Audi vtizedek ta az egyik leginnovatvabb autgyrt, amit bizonyt az lland ngykerkhajts, a teljesen horganyzott karosszria s az alumnium karosszria sorozatgyrtsba val bevezetse. Az Audi megalaptja August Horch (1868-1951) volt. A kovcs szakmt tanult fiatalember 1904-ben alaptotta az August Horch Motorgpjrm gyrat a Kelet-Nmetorszgban tallhat Zwickauban. 1907-ben gurult az utakra az els hathenger jrm. Kivl minsge ellenre a cgnek anyagi gondjai lettek, mire 1909-ben j cget alaptott Horch, amit nevnek latin fordtsa utn Audinak nevezett. Egy v mlva versenyek sorait nyertk az Audi autk s vezette be 1921-ben az els balkormnyos s kzps sebessgvlts autkat.
1932-ben alakult meg az Auto Union az Audi, a DKW, a Horch s a Wanderer mrkk sszeolvadsaknt, ezrt lett a vllalat szimbluma ngy, egybe fond karika. Ferdinand Porsche fejlesztette az Auto Union motorjait, gy is nagy szerepet vllalt a mrka sikerben. 1949 utn Ingolstadt lett az Auto Union kzpontja. 1958-ban a Mercedessel kttt szvetsg hat v utn sztesett, mivel az Auto Union vezetsge tovbbra is a kttem motorokat rszestette elnyben. Az Auto Union f rszvnyese, Friedrich Flikk szoros kapcsolatokat polt Heinrich Nordhoffal, a VW vezetjvel, aki 1965-ben tvette a ngykariks mrkt.
1969-tl Audi NSU Auto Union nvre vltoztattk a cg nevt az NSU beolvadsa utn, amit 1985-ben Audira egyszerstettek. A rszben galvanizlt Audi 80-as 1972-ben j tvlatokat nyitott az autgyrtsban, s az Audi 200 5T 1980-as bevezetse sikeresen bevezette az Audi mrkt a fels osztlyba. Az Audi quattro lland sszkerkhajtsa megjelensekor vilgszenzci volt, amit az Audi alkalmazott elszr sorozatgyrtsban kszl aut esetben, s nem csak a rali vilgban. |
AJÁNLOM AZ OLDALT
