THX: Kalm�r Attila forr�s: Az al�bbi cikk az Audi DRIVER 1999. M�rcius/�prilis sz�m�ban jelent meg. Szerz�je: Peter Noad. Ez�rt az el�fordul� sebess�gi adatok elt�rnek a megszokott�l, valamint az �r adatok is fontban vannak. Tov�bb� mivel nem vagyok m�szaki v�gzetts�g� ez�rt a ford�t�sban lehetnek pontatlans�gok, els�sorban a felf�ggeszt�ssel kapcsolatban (pl. self-levelling suspension”-ra azt �rtam �nszab�lyoz� felf�ggeszt�s). A Quattro bemutat�sa ut�n az Audi nem pihent meg saj�t technol�giai bab�rjain. Nemsok�ra megjelent egy aerodinamikus, n�gyker�k-meghajt�s� sark�tott karossz�ri�j� aut�val, amit azt�n k�s�bb galvaniz�ltak. Term�szetesen nem az Audi t�lalta ki ezt a technol�gi�t, de � volt az els�, aki bevezette ezt a t�meggy�rt�s� szem�lyaut�k eset�ben. Amikor a harmadik gener�ci�s 100-as 1982 szeptember�ben bemutatkozott, ez volt a vil�g legaerodinamikusabb t�megtermel�s� aut�ja �s a leggazdas�gosabb a saj�t oszt�ly�ban, ez�ltal elnyerte az �v Aut�ja 1983-as d�j�t. Az aerodinamikai egy�tthat� 0,30 volt, ami messze meghaladta az erre az id�szakra jellemz� k�zel 0,40-es �tlagot, �s a korai 100-asok b�szk�n viselt�k a „Cd 030” feliratot a h�ts� ablakon ugyan�gy mint a n�gyker�k-meghajt�s� Audik a „quattro” jel�l�st. Eg�szen a mai napig ez egy aerodinamikai m�rf�ldk�nek sz�m�t� �rt�k, amit csak nehezen lehet fel�lm�lni. Az aut�z�s t�rt�nelm�ben egy m�sik dologban is h�rnevet szerzett mag�nak a 100-as, mint az els� nagy sz�ri�ban gy�rtott aut�, amelyet teljesen galvaniz�ltak, gyakorlatilag rozsda�ll� karossz�ri�ja lett. Hab�r csak 1985-t�l volt a 100-as teljesen galvaniz�lva, de a korr�zi�ra leghajlamosabb r�szek m�r mindk�t oldalon elektro-galvaniz�lva voltak a kor�bbi verzi�kon is. Ez mag�ba foglalta a front spoilert, a h�ts� spoilert, a felf�ggeszt�s tornyait, az „A” oszlopot, a k�ls� ajt� lemezt, a motorh�ztet�t, a front panelt �s a h�ts� als� panelt. �rdemes megjegyezni, hogy a 100-asnal haszn�lt az Audi el�sz�r alum�niumot a szerkezeti fel�p�t�sben: az ajt�k bels� kerete k�sz�lt k�nny�f�mb�l. Az Audi �let�ben ez egy igen fontos modell volt. Az eredeti (els�) 100-asbol 150.000 darabot adtak el 1972-ben �s 1973-ban, m�g a m�sodik sz�ri�b�l a legjobb �vben t�bb mint 200.000 darabot. A III. sz�ria els� k�t �v�ben kelend�bb volt mint a 80-as, �s �sszesen t�bb mint 1 milli� darabot adtak el bel�le 8 �v alatt. Hab�r a 100-as volt az Audi legnagyobb �s legjobban felszerelt modellje, a harmadik sz�ria tervez�inek a f� feladata az �zemanyag-takar�koss�g volt, mint kiemelked� politikai �s szoci�lis probl�ma a 70-es �vek v�g�n. Ahhoz, hogy el�rj�k ezt, a tervez�k az aerodinamika fejleszt�s�re �s a s�lycs�kkent�sre koncentr�ltak. Kor�bban az aut�kat els�sorban gyakorlati �s eszt�tikai szempontok alapj�n tervezt�k. A sz�lcsatorna tesztekkel nem foglalkoztak addig, am�g a tervez�s szinte teljesen k�sz nem volt, �s ut�na is csak kisebb cser�kre �s fejleszt�sekre haszn�lt�k. Az Audi megford�totta a tervez�si elj�r�st, �s a tervez�st a sz�lcsatorn�ban kezdte, kialak�tva az „ide�lis” form�t, majd ezut�n a gyakorlati k�vetelm�nyeknek megfelel�en minim�lis v�ltoztat�sokat hajtottak v�gre. A leginnovat�vabb tulajdons�ga a 100-as „aero”-nak az �ramvonalas ablak, amelyik kik�sz�b�lte a hagyom�nyos ablaknak �s az ajt� keretnek a l�g�raml�st zavar� r�seit. A kritikusok szerint ez probl�m�t okozhat a szervizel�skor, a t�m�t�sek elhelyez�sekor, de az id� megmutatta hogy a tervez�k j�l gondolkodtak. M�s r�szletek, mint az �ramvonalas t�kr�k, a motorh�ztet� lel�g� �s felhajl� �le minimaliz�lta a l�gellen�ll�si egy�tthat�t, ak�rcsak a „spoileres” ablakt�rl� �s a sima ker�kkiv�g�s. A bemutatott modell Angli�ban, �s mint az egyik a mi mostani ismertet�nkben, a CD volt, 136 LE-s K-Jetronic-os 2144 ccm-es 5 hengeres motorral. 1984-ben ezt n�velt�k 2226 ccm-re �s 138 LE-re. A kataliz�toros verzi� 2309 ccm-es motorral 1987-ben mutatkozott be, Angli�ban 2 evvel k�s�bb volt kaphat�. A CD-t 1988-ban �tnevezt�k 2,2E-re �s k�s�bb 2,3E-re. A CS vagy Sport modellnek ugyanolyan motorja volt mint a CD-nek, de sport felf�ggeszt�ssel �s (sz�les�tett) ker�kkiv�g�ssal jelent meg, m�g a n�gyker�k-meghajt�s� quattro modell 1984 v�g�t�l volt kaphat�. A tov�bbi motorok amiket a 100-asba �p�tettek, a 90 LE-s 1,8 literes n�gyhengeres, �s a 2,0-s 87 LE-s turb�-diesel. A CC jelz�s� 100 LE-s 1,9 literes 5 hengeres volt, k�s�bb ennek a hely�re ker�lt a 115 LE-s 2,0 literes befecskendez�s verzi�. A 100-nak McPherson rendszer� els� felf�ggeszt�se volt, ami k�l�nb�z�tt a 80-asban l�v�t�l mert abban nem volt megtal�lhat� az als� trap�z leng�kar, csak egy vezet� r�d (kar) �s egy stabiliz�tor. H�tul a megszokott Panhard szer� torzi�s r�d volt, de ez a tengely m�g� lett helyezve, majdnem p�rhuzamosan azzal, helyettes�tve az �tl�san el�l l�v�t, ez�ltal adva t�bb helyett a benzintanknak. A szervo korm�ny, a k�zponti z�r, a k�df�nyl�mpa, az elektromos ablakemel�k �s t�kr�k sz�ria felszerel�sek voltak a CD-ben, tov�bb� megtal�lhat� volt az olvas� l�mpa, a f�nysz�r� mos�, a gazdas�goss�got jelz� l�mpa, �s az „Auto-check”, amelyik nemcsak az alacsony olaj nyom�st, az alacsony fesz�lts�get �s a magas h�t�v�z h�m�rs�kletet mutatta, de kijelezte az alacsony szintet a k�l�nb�z� folyad�k tart�lyokn�l (bele�rtve az ablakmos� folyad�kot is) �s az izz� hib�kat. Extrak�nt rendelhet� volt b�r bels�, elektromos napf�nytet�, �nszab�lyoz� felf�ggeszt�s, tempomat, l�gkondicion�l�, ABS �s a (utols� modelleken) fed�lzeti komputer. A 100-as kombin�ci�ja volt az alacsony l�gellen�ll�si t�nyez�nek, a saj�t oszt�ly�ban k�nny�nek sz�m�t� s�lynak (1210 kg-val a 100 CD kisebb s�ly� volt mint a jelenlegi Golf GTI) �s a nagyon gazdas�gos �zemeltet�snek. Egy 1983-as teszt alkalm�val a 100 CD 6,6 l/100km-es fogyaszt�st �rt el orsz�g�ti halad�skor �s a 7,9 l/100 km-t �tlagban. Ezekkel a sz�mokkal egy sokkal kisebb aut�nak sem kell sz�gyenkeznie. A 80 literes �zemanyag tankkal a 100-assal megtehet� t�vols�g t�bb mint 965 km volt. Az 5 sebess�ges v�lt� „4+E” n�ven volt megjel�lve, a cs�cssebess�g�t (201 km/h) a negyedikben �rte el az aut�. Harmadikban 153 km/h sebess�g volt el�rhet�, m�g m�sodikban 97 km/h. 0-97 km/h-ra 10,2 sec alatt gyorsult az aut�. A gyorsul�s, nem meglep� m�don ink�bb volt nevezhet� megfontoltnak az extr�m hossz� 5 fokozatban, mivel t�bb mint 18 sec alatt �rte el 80 km/h-r�l 113 km/h-t. Amikor a 2144 ccm motort lecser�lt�k a 2226 ccm-re, a sebv�lt�t is kicser�ltek egy r�videbben �tt�telezett 5 fokozat�ra. Az �t�dik ugyanolyan lett mint r�gen a negyedik volt 34 km/h/1000-es fordulatn�l. A gyorsul�s jobb lett – 0-97 km/h-ra 9,0 m�sodperc �s 80-113 km/h-ra k�zel a fel�re cs�kkent – de 5-10 %-ot vesz�tett a gazdas�goss�g�b�l. A 100-as korm�nyz�sa �s vezethet�s�ge majdnem olyan �rz�s volt, mint a kisebb �s sportosabb Coupe-nak, �s a menetk�nyelme, az �l�sei, a f�kei, a csomagtart� m�rete, a szell�ztetesse mind j� volt, hab�r a tulajdonosoknak legt�bbsz�r nagy teljes�tm�nnyel kellett j�ratni a szell�ztet� rendszert annak kis teljes�tm�nye miatt. Amikor el�sz�r megjelent a 100-as, st�lusa forradalmi volt, �s ez ki�llja az id� pr�b�j�t. Minden ezt k�vet� Audi limuzin – a III. sz�ri�s 80-as, az A4, az A6 es az A8 – az „aero” 100-b�l lett kifejlesztve. A 3. sz�ria gy�rt�sa 1990 december�ben fejez�d�tt be, de ez volt az alapja az els� A6-nak, a 200-nak, a V8-nak �s az els� S4-nek is, amelyik sokkal er�sebb �s 4 ker�kmeghajt�s� volt. J� PONTOK: - Nagy bels� t�r - J�l felszerelt - Felt�n�en gazdas�gos - Nagy hat�t�vols�g - Az �l�sek �s a bels� tart�sak - Rozsda�ll� karossz�ria - 5 hengeres K Jetronic motor - Olcs� hozz�jutni most ROSSZ PONTOK: - A szervo korm�ny szivatty�ja sziv�rog - �nszintez� felf�ggeszt�s, elektromos tet�ablak, stb. k�lts�ges megjav�tani ha elromlanak - Image hi�nya