Audi Coupe GT THX: Kalm�r Attila forr�s: Az al�bbi cikk az Audi DRIVER 1999. szeptember/okt�ber-i sz�m�ban jelent meg. Szerz�je: Peter Noad. Ez�rt az el�fordul� sebess�gi adatok, felszerelts�gek elt�rhetnek a megszokott�l, valamint az �r adatok is fontban vannak. Tov�bb� mivel nem vagyok m�szaki v�gzetts�g� ez�rt a ford�t�sban lehetnek pontatlans�gok. A menetteljes�tm�nyekre vonatkoz� adat is elt�rhet m�st�l, pl. a 2226 ccm-es Coupe GT 0-100 km/h-ra gyorsul�sa az Automobile Revue 1986-os �vk�nyve szerint 8,6 sec. Nem megszokott egy gy�rt�t�l, hogy egy limitalt sz�ri�j� kifejlesztett aut�t hamarabb bemutasson mint a standard modellt, de az Audi a II. sz�ri�s Coupeval 1980-ban ezt tette. A Ur-quattro volt ez a kimagasl� teljes�tm�ny� kifejlesztett aut�, amit az Europai Motor Show-n mutattak be a k�z�ns�gnek 1980 m�rcius�ban, m�g a nagysz�ri�s modell, a Coupe GT, csak 1980 november�ben mutatkozott be. Teh�t a Coupe afel� tend�lt, hogy a szeg�nyebb embereknek is legyen egy quattro kin�zet� aut�juk. A Coupe GT azonban t�bb figyelmet �rdemel, �s most, egy dek�ddal a gy�rt�suk befejez�se ut�n, �gy latszik egyre nagyobb n�pszer�s�get szereznek az Audi�rt rajong�k k�z�tt. Ezzel a sikerrel azonban egy�tt j�r a sajn�lkoz�s is, amiatt, hogy az Audi jelenlegi modell palett�j�n nincs hasonl� modell. A Coupe-t az 1980-1988 k�z�tti sz�ria II tagjak�nt kell besorolni, mert ez volt az alapja a m�sodik sorozat� 80-as limuzinnak, �s ez k�vette a Coupe S-t, amelyik az I sorozat� 100-as sz�ria lesz�rmazottja volt. A Coupe GT bemutatkoz�sakor az Audi azt mondta: „Ennek az aut�nak a teljes�tm�nye, felszerelts�ge, �s nem utols�sorban, az exkluz�v form�j� karossz�ri�ja az, ami miatt a j�zan tulajdonosokhoz �s a szenved�lyes aut�sokhoz fordulunk.” Kiemelt�k m�g a gazdas�gos m�k�dtet�st �s a nagy bels� teret ami nem volt megszokott egy sportos coupe-t�l. A riv�lis aut�k akkoriban 2+2 �l�sesek voltak, ahol a h�ts� �l�sek csak gyerekek r�sz�re voltak elfogadhat�ak, azonban az Audi Coupe egyed�l�ll� 5 �l�ses teret aj�nlott, h�tul nagyobb hellyel mint a kort�rs Golf. A h�ts� fejt�r megegyezett a 80-as limuzin�val, �s a 494 literes csomagtart� csak 2 %-kal volt kisebb mint a limuzinban. A Coupe-nak ugyanannyi volt a tengelyt�vols�ga �s a nyomt�vja mint a 80-nak, de 42 mm-rel r�videbb �s 15 mm-rel alacsonyabb volt. A k�l�nbs�g a magass�g eset�n jelent�sebb volt, feltehet�en az�rt mert a Coupe sz�lv�d�je jobban meg volt d�ntve. Hogy ne cs�kkenjen a fejt�r m�rete, az �l�sek alacsonyabban voltak, �s nem aj�nlott�k az elh�zhat� napf�nytet�t –csak azt amelyik d�nthet� vagy kivehet� volt. A Coupe s�lya 1020 kg, ami megegyezik a 80 CD-vel, a felf�ggeszt�se is azonos volt a 80-val McPherson rendszer� merev�t�kkel el�l �s az Audin�l megszokott torzi�s kar �s Panhard r�d h�tul. Az els� v�ltozatot, GT 5S-nek h�vt�k, 5 hengeres 1921 ccm-es karbur�toros motorral volt szerelve, ez a r�vid l�ket� verzi�ja volt az Audi 100-as motorj�nak. Ezt fejlesztett�k 115 LE-re 5900-as fordulatn�l �s 154 Nm-es forgat�nyomat�k�ra 3700-as fordulatn�l. A Zenith 2B3 t�pus� 2 fokozat� karbur�tornak volt egy szokatlan „elektromos s�ndiszn�”-ja (electric hedgehog) sokir�ny� izz�fejjel, a gy�jt�sa elektronikus volt �s a kompresszi�ja 10:1. A 4+E sebess�gv�lt�nak az „E” fokozata a gazdas�gos vezet�st seg�tette. A brit modellekn�l standard volt az ur quattro-b�l �tvett szervo korm�ny, de ez extra volt a nemet piacon. Angli�ban a 14 inch-es k�nny�f�m felni a 185/60-as gumikkal, m�g N�metorsz�gban 13 inch-es felnikkel �s 175/70-es gumikkal volt standard, ahol a 14 inch-es felni volt extra. A k�nny�f�m felnik eleinte a j�l ismert „Cookie-cutter” t�pus�ak voltak, k�s�bb ezt felv�ltotta a 16 k�ll�s Ronals t�pus� felni. Az aut�n el�l t�rcsa f�k, h�tul dob f�k volt t�lalhat�. A m�szerek k�z� tartozott a voltm�r�, az olajnyom�s �s az olaj-h�m�rs�kletm�r�, �s egy a gazdas�goss�got seg�t� felkapcsol�s kijelz�. A Coupenak ugyanaz a 4 sz�gletes f�nysz�r�ja, �s a klasszikus 4 k�ll�s korm�nya volt mint az ur quattro-nak �s az akkori 200-nak. Sport �l�sei, elektromos ablakai, k�zponti z�rja, h�ts� ablakt�rl�je �s a fa sebv�lt� gombja alkotta a standard felszerel�st. A d�nthet�/elh�zhat� napf�nytet� (amit ha kivettek behelyezhet� volt egy speci�lisan kialak�tott helyre a csomagtart�ba) �s az automata v�lt� extra volt. Szokatlan megjelen�se, fest�se volt a korai Coupeknak, 2 t�nus�, a s�t�tebb, �rny�koltabb r�sz (val�j�ban egy m�anyag f�lia) alul a l�kh�r�t� vonal�ig �rt, ami a „cs�p�” vonaln�l egyes�lt a fels� r�sszel. A h�ts�, teljes sz�less�g� panel a l�mp�k k�z�tt, a rendsz�mt�bl�val egy�tt a Coupe sz�t is mag�ba foglalta, �s h�tul kapott helyett a „GT 5S” jel is a korai modelleken. Ez k�s�bb a h�t�r�csra ker�lt. A sz�nek az al�bbiak voltak: Zermatt ez�st, Topaz z�ld, Sienna v�r�s, amazon k�k, Gemini sz�rke, Montego fekete �s Sapphire (mind met�l), plusz Mars v�r�s �s Alpine feh�r. A bels� tweed szer� anyag sz�nei Azure, Reed (z�ld) vagy sz�rke/fekete, amelyik el�g gyorsan kikopott. A GT 5S �ra 1981 k�zep�n amikor megjelent 7.475 font volt, nagyj�b�l fele az Ur-quattro akkori �r�nak. Teszteltem a Coupe-t akkor �s 0-97 km/h-t 9,8 mp alatt �rte el, 0-113 km/h-ra 13,5 mp alatt gyorsult. A szokatlanul hossz� sebess�gi fokozat lehet�v� tette, hogy meghaladja a 97 km/h-t m�sodikban �s 145 km/h-t harmadik sebess�gi fokozatban. Hivatalosan a v�gsebess�ge 182 km/h, amit a negyedikben �rt el, azonban j� k�r�lm�nyek k�z�tt a 193 km/h-t is el�rte �t�dikben, vagy az „E”-ben, ahogy ezt a fokozatot t�nylegesen neveztek. Az �tlagos fogyaszt�sa 8 l/100 km volt, k�nyelmesen, t�bb mint 100 km-t megt�ve 6,7 l/100 km-es fogyaszt�st �rtem el ezzel a sportos coupeval. Ez egy ide�lis aut� hossz� t�v� utaz�sokra, egy igazi nagy utaz� (GT), �s l�tsz�lag r�videbb� teszi az utat mint amennyi az val�j�ban. Kiv�l� a korm�nyz�sa, j� az egyenes fut�sa, k�nnyen vezethet�, meg akkor is ha a h�ts� kerekei el is emelkednek �les kanyarokban. A h�ts� ablakot nem lehet kinyitni, �s a csomagtart� csak a vezet� oldali k�z�ps� (B) oszlopon l�v� gombbal nyithat�. A 2144 ccm-es K-Jetronic modell 1983-t�l kaphat�, mint Coupe Fuel Injection. A teljes�tm�nye el�rte a 130 LE-t �s a forgat�nyomat�ka 171 Nm volt. El�l h�t�tt t�rcsa f�kei voltak ( de megmaradtak a dobf�kek h�tul), r�videbb 5 sebess�ges v�lt�t kapott a 4+E helyett �s nagyobb Cibie t�pus� f�nysz�r�t 2 egys�ges reflektorral az egy r�szes lencse m�g�tt valamint egy 5E jelv�nyt. A f�nysz�r� mos� �s a k�df�nyl�mpa standard volt. A v�gsebess�ge 201 km/h, �s a gyorsul�sa 0-97 km/h-ra 8,8 mp volt. A fogyaszt�sa kismertekben n�vekedett a karbur�toros modellhez k�pest, de m�g �gy is el�gg� gazdas�gos volt. A Coupe Fuel Injection-t csak addig gy�rtottak am�g megjelent a GT 2,2 a 136 LE-s 2226 ccm-es motorral 1985-ben �s 1986-ban. (Angli�ban csak quattro kivitelben volt kaphat�) Az 1921 ccm-es karbur�toros motort felv�ltotta az 1994 ccm-es befecskendez�s egys�g, amely szinten 115 LE-t teljes�tett de nagyobb forgat�nyomat�ka volt (165 Nm/3200). 1985-ben, a Coupe GT ugyanazt a l�kh�r�t�t �s k�sz�b�t kapta mint a 90-es limuzin, a d�nt�tt f�nysz�r�val �s az �j tart�sabb Brighton bels� k�rpittal. A 4 hengeres alap Coupe modellt, amit nem neveztek Coupe GT-nek, eleinte 90 majd k�s�bb 112 LE-vel gy�rtott�k. A termel�s utols� 2 �v�ben, a 2 kerek meghajt�s� GT 2,2-nek ugyanaz a 136 LE-s motorja �s h�ts� t�rcsaf�ke volt mint a Coupe quattro-nak, az ara 1988-ban 14.915 font volt. A menetteljes�tm�nye ugyanannyi volt mint a kor�bbi 2144 ccm-es Coupe Fuel Injection-nak, de a sz�nv�laszt�k 15-re n�tt. Hab�r Angli�ban nem volt kataliz�toros v�ltozata, azonban N�metorsz�gban 1987-ben �s 1988-ban kataliz�toros v�ltozatok is kaphat�ak voltak. A Coupe t�l�lte a II. sorozat� 80-as limuzint 2 �vvel, �s �sszesen 169.000 darabot gy�rtottak bel�le 1988 v�g�ig. A Coupe-nak r�vid verseny karrierje volt az Europai T�ra Aut� Bajnoks�gban; ez a lehet�s�g az indul�sra a nagy h�ts� t�rnek volt k�sz�nhet�. Az 1600-as kateg�ri�ban gy�ztes 80 GTE 1980-as sikere ut�n, az Audi a Coupe-val versenyzett a 2 literes kateg�ri�ban a Gr 2 csoportban 1981-ben, �s a 2,2-es motorral az �j Gr. A. szab�lyok szerint 1982-ben. A gy�ri t�mogat�s� aut� a Votex sz�neiben futott, a motort Spiess k�sz�tette fel, a vezet�k Willi Bergmeister, Manfred Trint, Peter Seikel �s Lothar Schorg voltak. Hab�r a 2,5 literes motor� Alfa Romeo megel�zte �ket, az Audi Coupe a hossz� t�v� versenyeken versenyben maradt. Egyik legjobb eredm�ny�k egy csoport gy�zelem �s egy �sszetett negyedik hely a Monzai 500 km-es versenyen. J� PONTOK: - quattro kin�zet - a tolvajok �s a biztos�t�k is tudjak hogy nem quattro - nagyobb helyk�n�lat mint m�s kup�kban - 5 hengeres motor hangz�sa �s menetteljes�tm�nye - tart�s fut�m� (80/90) - 320.000 km-re k�pes - gazdas�gos - nem csapott h�t� ROSSZ PONTOK: - a korai �l�sek hamar kikopnak - a karbur�tor az 5S-ben probl�m�ss� v�lhat - gyenge f�ny a korai sz�gletes l�mp�k eset�ben - a k�s�bbi f�nysz�r�k elhom�lyosul�sra hajlamosak - a h�ts� f�kek „bes�lnek” ha nem haszn�ljuk id�nk�nt kem�nyen - neh�z a h�tral�t�s az alacsonyabb vezet�knek -forr�s www.audiklub.hu